Indulj el, hogy megérkezhess...

Balázs-áldás

balazs1Torokbetegségek ellen védő Balázs-áldással egybekötött szabadtéri szentmisét szoktak tartani a 800 éves Szent Balázs templom romjánál a Szentantalfa fölött húzódó Balázs-hegyen. Az ünnepi összejövetel után a Nivegy-völgyi Borút Egyesület tagjai közül a Mersics Porta, a Gergely borház, a Molnár családi Pince, a Brazsil Cseppek és a Dobosi Pincészet gazdái nyitott pincékkel, finom borokkal szokták várni a vendégeket. Később pedig a szentantalfai faluházban egy zenés bál zárja a rendezvényt.

Történeti háttere

Ezt a szertartást február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon végzi az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére, ki Diocletianus és Licinius római császárok idején élt. A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték. Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a már börtönben levő püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki hasonlóképpen hozzá folyamodik. Több gyógyítást vitt véghez. Egyszer 2 égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva mentett meg, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott.

Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”

Nyugaton is elterjedt tisztelete, majd a 13. században általánossá vált. Akár ember, akár állat betegedett meg, gyertyát áldoztak Szent Balázs tiszteletére. Szent Balázs napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé hajtott állatokat.

Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék.

Forrás: Wikipédia